Drága Olvasóim! Vajon hányan vagyunk - vagy voltunk már életünk során legalább egyszer - úgy, hogy egy kisebb vagyont költünk el egy ruhára, amelyet aztán egy kezünkön meg tudjuk számolni, hogy hány alkalommal viseltünk?
Ez a méregdrága csoda talán éppen most is ott pihen a szép kis fogasán a gardróbodban, akkurátusan becsomagolva valamilyen védőfóliába, s várja, várja a következő - általában soha el nem jövő - alkalmat, hogy viseljed.
S hogy miért nem hordod? Számos oka lehet:
... Mert túl elegáns.
... Mert túl drága volt, hogy "csak úgy" felvedd valahova.
... Mert kicsit mintha már szűk lenne.
... És egyébként is, már régen kiment a divatból!
De vajon el tudod-e viselni, hogy végleg búcsút mondjatok egymásnak? Persze, a bűntudat még ott lebeg a fejed felett - vagy motoszkál a lelked mélyén, ugye, ki milyen típus - mikor arra gondolsz mennyi sok pénzt is adtál ki érte ... feleslegesen. Ezért még mindig ott a helye a szekrényedben. De vannak más lehetőségek is!
El is adhatod.
Számolj le a bűntudattal és menjen a háztól! De hol tudnád értékesíteni? Jómagam az e-bay-t használtam párszor - vettem is és el is adtam ezen a fantasztikus online piactéren - de rá kellett jöjjek, hogy túl sok ember árul itt "bóvlit" ahhoz, komolyabb értékvesztés nélkül tudd eladni a saját minőségi darabodat.
Elviheted egy használt ruha üzletbe.
Tudnod kell azonban, hogy ezekben a boltokban általánosságban is 60 % a jutalék - és ez nem a tiéd! - ezért tulajdonképpen nem marad hasznod - és még a ruhád is odavan. Nagyon elszántaknak kipróbálásra ajánlok egy viszonylag új oldalt - a neve Vestiarie Collective - ahol igaz, hogy egy kicsit komplikált a kezelőfelület, de szofisztikált módon adhatod el a megunt ruhadarabjaidat - és vehetsz helyettük újabbakat - s meggyőződésem, hogy néhány másodkézből hirdetett termék valójában magától a tervezőtől származik.
Ami jó ebben az oldalban, az az, hogy amint konkrét ajánlatot kapsz a termékedre, nincs is más dolgod, csak el kell küldened a ruhát a Vestiarie Collective-nek, s ők gondoskodnak mindenről, neked pedig annyi a dolgod, hogy elköltsd a bevételt! Igaz, ők is kérnek jutalékot - 18-30%-ig terjed - de ez az eladott termék árának a függvénye: minél drágábban hirdeted, annál magasabb a jutalék.
Rendezhetsz spontán "garázsvásárt".
Hívd át a barátnőidet egyszer, természetesen ők is hozzák el a megunt, szekrény mélyén porosodó, kinőtt ruhadarabjaikat és például az alábbi rendszer szerint "értékesítsétek" őket: minden Primark-os holmi 3 font, minden Zara darab 5 font, a Whistles már 10 fontot ér, a designer darabok pedig 20 és 50 font közötti áron kelhetnek el, persze Michael Kors nyilván kevesebbet ér, mint Anna Sui.
Minden megbeszélés kérdése, de higgyétek el, remek móka, sok kacagás ez egy csajos estére, s akár több új darabbal is gazdagodhattok, annak ellenére, hogy ténylegesen nem is adtok ki pénzt érte!
A legnehezebbet a végére hagytam: divatba is hozhatjátok újra!
Hogy hogyan? Megmutatom:
Jómagam ezt a Prada darabot már vagy 15 éve vásároltam - de lehet, hogy több - arra viszont a mai napig emlékszem, hogy ez volt a valaha vásárolt legdrágább ruhám! Éppen akkor adtam el az egyik legújabb könyvemet a kiadónak, s bizony úgy éreztem én ezt teljes mértékben és maradéktalanul megérdemlem. Az első - és eddig utolsó - alkalom, amikor viseltem egy estélyen volt a Serpentine Gallery-ben, s hogy máig emlékezetes maradt számomra ez a nap, az azért van, mert másnap a Daily Mail címlapon közölte a képemet, méghozzá azért, mert említésre méltónak tartotta megemlíteni, hogy láthatóan ... szőrös a hónaljam. (Biztos vagyok benne, hogy erről csakis a Photoshop tehet.) Meg kell, hogy mondjam, a hónaljszőrzet egy elátkozott téma a szememben - egy kicsit sanyargatva is éreztem magam miatta - ám nemrégiben Madonna is felbukkant valami hasonlóval és ugye mondanom sem kell, a Daily Mail természetesen ismét bevetette magát!
S hogy miért nem hordod? Számos oka lehet:
... Mert túl elegáns.
... Mert túl drága volt, hogy "csak úgy" felvedd valahova.
... Mert kicsit mintha már szűk lenne.
... És egyébként is, már régen kiment a divatból!
De vajon el tudod-e viselni, hogy végleg búcsút mondjatok egymásnak? Persze, a bűntudat még ott lebeg a fejed felett - vagy motoszkál a lelked mélyén, ugye, ki milyen típus - mikor arra gondolsz mennyi sok pénzt is adtál ki érte ... feleslegesen. Ezért még mindig ott a helye a szekrényedben. De vannak más lehetőségek is!
El is adhatod.
Számolj le a bűntudattal és menjen a háztól! De hol tudnád értékesíteni? Jómagam az e-bay-t használtam párszor - vettem is és el is adtam ezen a fantasztikus online piactéren - de rá kellett jöjjek, hogy túl sok ember árul itt "bóvlit" ahhoz, komolyabb értékvesztés nélkül tudd eladni a saját minőségi darabodat.
Elviheted egy használt ruha üzletbe.
Tudnod kell azonban, hogy ezekben a boltokban általánosságban is 60 % a jutalék - és ez nem a tiéd! - ezért tulajdonképpen nem marad hasznod - és még a ruhád is odavan. Nagyon elszántaknak kipróbálásra ajánlok egy viszonylag új oldalt - a neve Vestiarie Collective - ahol igaz, hogy egy kicsit komplikált a kezelőfelület, de szofisztikált módon adhatod el a megunt ruhadarabjaidat - és vehetsz helyettük újabbakat - s meggyőződésem, hogy néhány másodkézből hirdetett termék valójában magától a tervezőtől származik.
Ami jó ebben az oldalban, az az, hogy amint konkrét ajánlatot kapsz a termékedre, nincs is más dolgod, csak el kell küldened a ruhát a Vestiarie Collective-nek, s ők gondoskodnak mindenről, neked pedig annyi a dolgod, hogy elköltsd a bevételt! Igaz, ők is kérnek jutalékot - 18-30%-ig terjed - de ez az eladott termék árának a függvénye: minél drágábban hirdeted, annál magasabb a jutalék.
Rendezhetsz spontán "garázsvásárt".
Hívd át a barátnőidet egyszer, természetesen ők is hozzák el a megunt, szekrény mélyén porosodó, kinőtt ruhadarabjaikat és például az alábbi rendszer szerint "értékesítsétek" őket: minden Primark-os holmi 3 font, minden Zara darab 5 font, a Whistles már 10 fontot ér, a designer darabok pedig 20 és 50 font közötti áron kelhetnek el, persze Michael Kors nyilván kevesebbet ér, mint Anna Sui.
Minden megbeszélés kérdése, de higgyétek el, remek móka, sok kacagás ez egy csajos estére, s akár több új darabbal is gazdagodhattok, annak ellenére, hogy ténylegesen nem is adtok ki pénzt érte!
A legnehezebbet a végére hagytam: divatba is hozhatjátok újra!
Hogy hogyan? Megmutatom:
Jómagam ezt a Prada darabot már vagy 15 éve vásároltam - de lehet, hogy több - arra viszont a mai napig emlékszem, hogy ez volt a valaha vásárolt legdrágább ruhám! Éppen akkor adtam el az egyik legújabb könyvemet a kiadónak, s bizony úgy éreztem én ezt teljes mértékben és maradéktalanul megérdemlem. Az első - és eddig utolsó - alkalom, amikor viseltem egy estélyen volt a Serpentine Gallery-ben, s hogy máig emlékezetes maradt számomra ez a nap, az azért van, mert másnap a Daily Mail címlapon közölte a képemet, méghozzá azért, mert említésre méltónak tartotta megemlíteni, hogy láthatóan ... szőrös a hónaljam. (Biztos vagyok benne, hogy erről csakis a Photoshop tehet.) Meg kell, hogy mondjam, a hónaljszőrzet egy elátkozott téma a szememben - egy kicsit sanyargatva is éreztem magam miatta - ám nemrégiben Madonna is felbukkant valami hasonlóval és ugye mondanom sem kell, a Daily Mail természetesen ismét bevetette magát!
Nos ennek a fiaskónak lett a következménye, hogy az én csillagászati összegekbe kerülő ruhám ment a gardróbba és elő sem került onnan addig, ameddig egy nagyobb selejtezés kapcsán rá nem csodálkoztam a napokban.
Nyomban fel is próbáltam, pontosan úgy, ahogy egyébként is viseltem volna - fekete hasított bőr tűsarkúval, harisnya nélkül - és már hallottam is a kis hangokat a fejemben: " ... Neeem ... neeem, ez már egyáltalán nem az én stílusom ... öregít ... elhasznált ... és még a hajam is teljesen más...Nem!"
Azért adtam neki még egy esélyt. Na jó, nem csak egyet.
Felpróbáltam egy fehér inggel - túl kicsinyeskedő - egy trendi bokacsizmával, már megint harisnyátlanul - hát, nem éppen az én alakomhoz illik - végül a csodálatos Annie segített ki, aki Susannah-val és velem dolgozik együtt a show-ban. Az ő javaslatára egy fekete garbó, fekete vastag harisnya kombináció mellett döntöttem, a bokacsizma maradt és a jutalmam sem: egy sokoldalú ruha és egy teljesen új kinézet! Voilá!
Nektek van újrafazonírozható ruhátok? És újrafazonírozzátok?
forrás: www.trinny.london blogja
Nyomban fel is próbáltam, pontosan úgy, ahogy egyébként is viseltem volna - fekete hasított bőr tűsarkúval, harisnya nélkül - és már hallottam is a kis hangokat a fejemben: " ... Neeem ... neeem, ez már egyáltalán nem az én stílusom ... öregít ... elhasznált ... és még a hajam is teljesen más...Nem!"
Azért adtam neki még egy esélyt. Na jó, nem csak egyet.
Felpróbáltam egy fehér inggel - túl kicsinyeskedő - egy trendi bokacsizmával, már megint harisnyátlanul - hát, nem éppen az én alakomhoz illik - végül a csodálatos Annie segített ki, aki Susannah-val és velem dolgozik együtt a show-ban. Az ő javaslatára egy fekete garbó, fekete vastag harisnya kombináció mellett döntöttem, a bokacsizma maradt és a jutalmam sem: egy sokoldalú ruha és egy teljesen új kinézet! Voilá!
Nektek van újrafazonírozható ruhátok? És újrafazonírozzátok?
forrás: www.trinny.london blogja
